A verseket nemigazán tudom értékelni, de ebbe volt valami, valami különleges. Mikor órán vettük felkaptam rá a fejemet (ami főleg versek esetében nemigazán szokott előfordulni). Nem tudom eldönteni, hogy ez a vers tetszik vagy nem tetszik nekem, csak úgy fogalmaznék, hogy érdekes. A cím szerintem már alapból fura, nemtudom, hogy hogyan lehet egy versnek olyan címet adni, hogy dög... A költő már úgy kezdi az első versszakban, hogy szép nyárhajnali látvány. Szerintem kicsit elvont elme. Már az első versszakban egy hatalmas ellentétet tár elénk, mert az, hogy a kedvesével sétál és egy dög látványa az érzelmeknek két véglete (szerintem). Azt sem igazán értem, hogy mi visz arra valakit, hogy egy verset egy dögről írjon. Baudelaire ráadásul még valami erotikát is lát abba a halott élőlénybe, amiben pondrók mászkálnak és iszonyú büdös. Ha ez még mindig nem lene elég... A végén azt írja: "Ilyen leszel, te, nők között királynő". Tehát a saját kedvesét hasonlítja a bomladozó döghöz, hogy ő is így fogja végezni. "Most őszintén: Kinek jut ilyen eszébe?!"
Baudelaire - Egy dög
2009.11.24. 18:59 tabe
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://erdekesgondolatok.blog.hu/api/trackback/id/tr341549608
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
oFő 2009.11.25. 17:41:19
hát... mindenesetre ne szavald el a Krisztinek, mert nem örülne neki. Shakespeare-nek vannak jó csajozós szonettjei (bár egyes irodalomtörténészek szerint egy férfinak írta őket - de Krisztinek ezt nem kell tudnia). :-)