A vers címét elolvasva lehet arra számítani, hogy az Alföldről lesz szó, nem is csalódunk. A művet olvasva elém tárult az az elvadult, elhanyagolt táj. A vers képe úgy maradt meg bennem, hogy szép nyári napsütésben a szél kicsit lengedez, gazos és magárahagyott sík mezőn. Egy kicsit, mikor tovább gondoltam, az az érzésem támadt, hogy azt a mai helyzetet mutatja be, amiben az embereknek szinte nap, mint nap meg kell küzdenie azért, hogy érvényesüljenek. Azért, hogy valaki előrébb tudjon jutni, sok embert félre kell löknie. Elég ha csak arra gondolunk, hogy ha akár egy munkahelyre, akár egy iskolába jelentkezünk "meg kell küzdeni a helyért". Ilyenkor szerintem elvadult tájon gázolunk, főleg ha "erős a mezőny".
Ady Endre- A magyar ugaron
2010.03.28. 20:27 tabe
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://erdekesgondolatok.blog.hu/api/trackback/id/tr921875730
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
oFő 2010.03.29. 09:19:04
azt hiszem, "a költő nem egészen ezt akarta mondani", de nem baj, mert igazad van, sokaknak a könyökük a legerősebb testrészük.
a legszomorúbb üzenete az a versnek, hogy azok törtetnek leginkább, akik a "gyom" kategóriába tartoznak - és ez nem tesz jót az országnak.
a legszomorúbb üzenete az a versnek, hogy azok törtetnek leginkább, akik a "gyom" kategóriába tartoznak - és ez nem tesz jót az országnak.
