Kezdeném egyből a véleményemmel: nekem nagyon nem tetszett és őszintén megmondom, hogy a vége felé már rossz is volt olvasni (lehet, hogy egy-két lapot át is ugrottam). Alapból nagyon furán kezdődött a mű. Az elején még egy kicsit talán érdeklódéssel is fogadtam és kiváncsi voltam, hogy Tolsztoj mit fog kihozni abból, hogy temetéssel kezdi. Igazából még most se értem, hogy egy művet mért így kell elkezdeni... Az amúgy is "nagy lelkesedésem" méginkább csökkent azzal hogy temetéssel indított. Ezzel még úgy igazán nem is volt bajom. Utána jött egy kis lazítás. Leírta Ivan Iljics karrierjét, hogy törvényszéki bíróként dolgozott. Aztán Tolsztoj a mű fordulópontját tárja elénk (ha jól emlékszem akkor a 3. fejezetben), ami lényegében annyi hogy a főhős leesik a létráról. Azt órán megbeszéltük, hogy nem csak fizikai jelentése van (a munkahelyén is lejjeb csúszik a ranglétrán). Az egész regény innentől már csak szenvedéseivel foglakozik és azzal, hogy ez családtagjait mennyire nem érdekli. Ez már nyagyon unalmas lesz és szerintem senki nem veszít vele sokat, ha egy-két oldalt "elfelejt" elovasni.
Tolsztoj - Ivan Iljics halála
2009.11.23. 18:55 tabe
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://erdekesgondolatok.blog.hu/api/trackback/id/tr141546939
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
oFő 2009.11.24. 17:08:43
mint minden olvasói reflexió, ez is értékes; a te bejegyzésedből pl. ugyanaz derül ki, mint a Szovátéból, jelesül, hogy a saját életedben még csak a 2. fejezet körül jársz (már ha a tolsztoji példát nézzük), ami persze egyáltalán nem baj, sőt: a fiatalság azért adatik, hogy az ember élvezze az életet és gondtalan legyen.
de hidd el, lesz idő: valaki közeli hozzátartozó betegésge, szenvedése, haldoklása, amikor - ha nem is olvasod újra, de - eszedbe fog jutni, hogy Ivan Iljics és családja mit rontottak el; hogyan kellene bánni egy halálos beteggel és hogyan nem szabad... és a halál "jellemrajza": hogy a megváltás még az utolsó pillanatban is lehetséges - noha nem érdemes olyan sokáig várni vele.
de hidd el, lesz idő: valaki közeli hozzátartozó betegésge, szenvedése, haldoklása, amikor - ha nem is olvasod újra, de - eszedbe fog jutni, hogy Ivan Iljics és családja mit rontottak el; hogyan kellene bánni egy halálos beteggel és hogyan nem szabad... és a halál "jellemrajza": hogy a megváltás még az utolsó pillanatban is lehetséges - noha nem érdemes olyan sokáig várni vele.
